Nem hallgat rám a gyerek

Sok szülő vágyik arra, hogy gyermeke meghallgassa a tanácsait, javaslatait, és felhasználja ezeket meggondolásaiban, döntéseiben és cselekvéseiben.

Amikor ez hosszabb ideig nem így történik, akkor jobb esetben elgondolkodunk, hogy mit ronthattunk el, rosszabb esetben azon törjük a fejünket, hogy „Miért nem hallgat rám ez a gyerek?”

----more----

Ezen persze kesereghetünk egy darabig, de jobban tesszük, ha inkább azzal foglalkozunk, mi az, amin mi változtathatnánk a gyerek érdekében.

Erről beszél Novák Ferenc a Gyereknevelés Podcast mai adásában kisgyermekek, iskolások és tinédzserek vonatkozásában is.

További információk: https://youtube.com/c/gyerekneveles https://www.facebook.com/groups/gyerekneveles https://instagram.com/gyerekneveles https://gyerekneveles.podbean.com https://www.gyerekneveles.hu

Episode Transcript

(00:00):
Sok szülő vágyik arra, hogy gyermeke meghallgassa a tanácsait,
javaslatait,
és felhasználja ezeket meggondolásiban, döntéseiben és cselekvéseiben.
Amikor ez hosszabb ideig nem így történik,
akkor jobb esetben elgondolkodunk, hogy mit ronthattunk el,
rosszabb esetben azon törjük a fejünket, hogy miért nem hallgat rám ez a gyerek.

(00:21):
Ezen persze kesereghetünk egy darabig, de jobban tesszük, ha inkább azzal foglalkozzunk,
mi az amin mi változtatnánk a gyerek érdekében?
Erről szól a gyereknevelés mai adása.

Novák FERENC vagyok,
szülők és pedagógusok társa a nevelésben.

(00:44):
Mint pedagógusnak az a célom, hogy harmonikus legyen az otthoni és az iskolai élet.
Javaslom, hogy e hangjegyzet meghallgatása után iratkozz fel

a gyerekneveles.hu oldalon.
Annak a jelenségnek, hogy nem hallgat ránk a gyerek,
a korától függően igen eltérő okai lehetnek.

(01:05):
2-3 éveseknél,
kisiskolásoknál és
tinédzsereknél is teljesen más jelenségekről lehet szó.
Nézzük át a témát ebben a 3 korosztályban külön külön és röviden.
Akárhány évesekről is van szó, az ilyen helyzetekben az a közös,
hogy a szülő úgy érzi,
nem veszik figyelembe a szavait kéréseit, tanácsait.

(01:27):
Most kérésekről és tanácsok ról beszélünk,
utasításokról pedig nem.
Ritka alkalmakkor például veszélyhelyzetekben
szükség lehet utasításra,
de az élet hétköznapi helyzeteiben hiba, ha jellemzően utasításokkal
akarunk együttműködést kapni a gyerektől.
Utasítások túl gyakori és helytelen használata következtében igen sok gyerek-szülő konfliktus jön létre,

(01:51):
ezért jobb ha kérünk vagy tanácsolunk.
Ha pedig azt szeretnéd,
hogy a gyerek megértsen egy józan nézőpontot, amivel eddig makacsul szembehelyezkedett,
akkor a legeslegjobb egy jól megfogalmazott kérdés,
amit úgy kell megfogalmazni,
hogy arra szinte csak egyetlen helyes választ lehessen.

(02:12):
Ebben a hangjegyzetben tehát arról lesz szó, hogyan hallgat majd a szülőre a gyerek,
de hadd jelezzem, hogy a legjobb nem az, ha ránk kell hallgatnia, hanem az,
ha annyi tudással látjuk el, hogy saját maga is jól hozza meg a döntéseit.
Ehhez még 3 dologra kell megtanítani.
Az egyik, hogy jól megfigyelje maga körül az élet elemeit.

(02:32):
A második, hogy vegye észre mi fontos és mi nem?
A harmadik pedig az,
hogy vállalja eldönteni azt, hogy mi helyes és mi helytelen.
Térjünk most vissza oda, hogy miért nem hallgat ránk!
Vegyük először a kisgyermekkort!
A beszédértés kialakulása után kezdődik el a szülőnél az a folyamat,

(02:52):
melynek végén már elvárja, hogy szavai hatására a gyerek megfelelően reagáljon.
Amíg a gyerek még nem tud beszélni,
addig a szülő főleg cselekvésbeli változást remél szavai hatására.
Például emeld fel a kezed, belebújt atom ebben a kabátba!
Ebben az időszakban a szülő két okból érezheti úgy, hogy nem hallgat rá a gyerek.

(03:14):
A kicsi nem értette meg a szavait tartalmát
vagy nem volt ott a figyelme és el sem jutott hozzá a mondandó.
Ezt a szülők többsége érti és jól viseli.
Ebben az időszakban különösen fontos,
hogy ne mindig csak szavakkal próbáljuk megszerezni a figyelmét,
hanem személyes jelenlétünkkel.
Közel kell menni hozzá, az pedig a minimum, hogy felé fordulunk.

(03:37):
Nehezebb lehet elviselni, amikor a gyerek szándékosan nem működik együtt a szülővel,
pedig ez akár másfél és 3 éves kor között is előfordulhat.
Közel erre az időszakra tehető, ugyanis a gyermek első önállósodási korszaka,
amit korábban dackorszaknak neveztek el.
Ebben az időszakban a gyerek
néha látszólag vagy ténylegesen szembehelyezkedik a szülő akaratával.

(04:01):
Ekkoriban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy megszerezzük a gyerek egyetértését valamihez.
Ez akár sok időt is igényelhet tőlünk, amit ha nem fordítunk rá,
akkor annál gyakrabban érezzük majd ezt:
Nem hallgat rám a gyerek!
Több, a gyermek megértésének szintjén megfogalmazott tájékoztatás segít,
és óriási türelem.

(04:23):
Ez a korszak sok szempontból külön téma,
amit a dackorszak és a dacos gyerek című írás bővebben részletez,
amit megtalálsz a www.gyerekneveles.hu oldalon.
A gyerek születésétől fogva ügyelni kell arra,
hogy a szülő viselkedése megfeleljen annak,
amit szavakban képvisel.
Ha lelkére beszélünk a gyereknek, de mi magunk nem mutatunk jó példát,

(04:47):
akkor nem leszünk szavahihetők.
Így egy idő múlva elmondhatjuk, hogy nem hallgat rám a gyerek.
Ha például azt várjuk el, hogy a gyerek betartsa az ígéreteit,
akkor általában nekünk is meg kell tartanunk adott szavunkat.
A szülők következetlensége is okozhatja azt,
hogy gyermeke kevésbé hallgat rá.
Amikor hasonló helyzetekben egyszer így, másszor úgy döntünk, vagy cselekszünk,

(05:12):
akkor a gyerek szemében csökken a véleményünk jelentősége.
Nem vagyok sem a szigor, sem a túlzott engedékenység híve,
mégis az a helyzet, hogy még egy
következetes,
de szigorúbb szülő is megbízhatóbb
és stabilabb háttér a gyerek számára,
mint aki alapvetően megengedő, de következetlen.
Ez persze nem jelenti azt, hogy szigorúnak kellene lennünk ahhoz, hogy megbízhatóak legyünk.

(05:35):
A tinédzserkor vagy annak egy szakasza a 2. önállósodási korszak.
Ekkoriban a gyerek
sokféle módon törekszik saját
függetlenségének megélésére és kimutatására.
Könnyen előfordulhat,
hogy csak akkor kíváncsi Anya vagy Apa véleményére,
ha az egybeesik az ő nézőpontjával.
Meglehet, hogy ekkoriban szívesebben hallgat a barátaira, mint a szüleire.

(05:59):
A tinédzsereknek is szüksége lehet azonban a szülő egy-egy jó tanácsára.
Annak érdekében, hogy hozzád forduljon majd igazán fontos ügyekben,
egy dolgot érdemes megszívlelni:
Ne avatkozz be minden apró ballépésébe!
Ha ugyanis többségében elegendő teret adsz
számára, hogy érvényre jutassa
saját döntéseit,

(06:19):
akkor lesz a szavaidnak súlya ritka, de fontos alkalmakkor.
Egy szülő sem mondhatja, azonban a gyerek tinédzser korában,
hogy nem értem miért hallgat rám ez a gyerek,
ha már a korábbi években sem hallgatott rá.
Kisgyermekkortól egészen az
iskoláskor végéig
úgy kell a gyerek rendelkezésére állni,
hogy legalább megfontolandónak tartsa meglátásaikat.

(06:42):
Lesz olyan, hogy közben nem hallgat rád és végül rosszul jár majd emiatt.
Ilyenkor ne hangoztasd, hogy miért nem hallgattál rám!
A gyerek pontosan tudja, hogy hiba volt, még akkor is, ha nem köti az orrunkra.
Ha hibáztatjuk őt a tévedései ért,
azzal csak azt érjük el, hogy legközelebb már be sem avat az ő fontos dolgaiba.

(07:03):
Foglalkozunk még két fontos dologgal a végéhez közeledve.
Válaszd meg jól a pillanatot,
amikor különösen fontos jó tanácsot szeretnél átadni a gyereknek.
Olyan időpontot válassz, amikor ő nem fáradsz, nem álmos, nem éhes,
és nincs eleve rossz kedve valami miatt,
ami annyira leköti a figyelmét, hogy úgysem hallgatna meg téged figyelmesen.

(07:25):
Nem csak a gyerekekkel, de még felnőttekkel való kapcsolatainkban is lényeges,
hogy milyen érzelmi szinten beszélgettünk velük.
Lehetnek akármilyen jók a tanácsaink,
lehetnének azok bármilyen hasznosak gyermekeink számára,
mégsem tölthetjük be tanácsadó szerepünket, ha nem sikerül barátságos hangnemben átadnunk azokat.
Amikor egy szülő túlságosan erőteljesen beszél egy gyerekhez,

(07:48):
akkor azzal ellenállást hoz létre nála.
Ki akadályozza meg ebben az esetben a gyerek megértését?
Igen, éppen a szülő.
Minden szóbeli kommunikációval kétféle módon üzenünk a gyereknek.
Egyrészt tavaink tartalmával,
másrészt pedig azzal az érzelemmel, amivel a szavakat kiejtjük.
Érdemes ezt a kettőt összhangban tartani.

(08:11):
Hiábavalóvá válhatnak legjobb szándékaink és tanácsaink is,

ha a szavainkhoz kapcsolódó érzelmünk (08:15):
türelmetlenség, ingerültség vagy harag.
Köszönöm a figyelmedet! Novák ferencet hallottad.
Ha továbbra is szeretnél értesülni a gyereknevelés működő technikáiról,
viselkedési nehézségek hátteréről, megelőzéséről vagy megoldásáról,
akkor iratkozz fel a Gyereknevelési Levelekre!

(08:37):
a gyerekneveles.hu oldalon.